Le style c'est l'homme.

A stílus maga az ember...

Különböző összefüggésekben jött elő Buffon szállóigévé vált mondása az elmúlt héten...
Fontosnak tartottam megörökíteni itt is...Ahogy járok a szobámban, vagy ránézek a kollégiumi asztalomra, sokszor eszembe jut ez. Vajon mit mond egy kívülálló, ha megszemléli személyes tárgyaimat, betekint életembe, vagy esetleg csak rám néz, hallja a hogy beszélek.

nah igen,jól emlékeztem...tudtam,h maradt egy kósza:P bejegyzésem,amit még nem raktam fel...és íme!
most péntek este van,február 3.,és most vagyok itt először azóta.

Az a baj,hogy nagyon fáradt vagyok,pedig hihetetlenül sok mondanivalóm van. Még sosem éreztem,hogy ennyire szétfeszítenének az érzéseim és ilyen fontos lenne kiírni a fejemben zakatoló gondolatokat.
Annyi minden történt velem az elmúlt időszakban...Rengeteg dolog...
és mivel a blogolás elmaradt,mindig mással beszéltem meg a problémáimat...és tőlem szokatlan módon nem kiírtam magamból,hanem elmondtam másoknak. Nagyon sokat beszéltem Zsuval..., Shashával, egyszer pedig volt egy hosszú kifakadásom Annának, majd Anikó néninek...,ja és a legkritikusabb időszakomban,amikor nagyon elhagytam magam egy röpke beszólás miatt, csak Zsuzsi volt a közelben,és neki mondtam el a gondjaim,így még közelebb került hozzám,ennek nagyon örülök.

Sajnos most ezt egyáltalán nincs alkalmam kifejteni,és talán nem is ezen a hétvégén, mert holnap vacsorázni megyünk, és remélhetőleg meglátogatjuk Devinéket:)...Vasárnap pedig nem szeretném,mert ez túl nagylélegzetű és bonyolult ahhoz. Mindenképp szükségesnek tartom,hogy alaposan összeszedjem a gondolataim és kiürítsem magamból ebben a formában is..., hiszen annak ellenére, hogy nagyon jól esett felismerni, hogy ezt a barátokkal is meg lehet beszélni...és így kevésbé vagyok introvertált, de nekem akkor is szügségem van rá,hogy mindent összegezve úgy zárjam le ezt a szakaszt,hogy annak nyoma is van./a blogban pl./ Ezenkívül más dolgok is vannak...,a célok, a jövő, továbbtanulás...,hogy csak egy-két dolgot említsek. Na meg zajlanak az események is...Sokminden megváltozott..Bennem is...Körülöttem is...

Arról is szeretnék majd írni,hogy mi minden történt...,a síszünet, Semmering:),a katarzisok,a mai nap-"a rádöbbenések napja"....
és még sokminden...

hogy ez mikor következik,az még a jövő zenéje...
csakhát ugye megint az idő...,amiből talán ötször ennyi sem lenne elég...

és ismét be kell fejeznem, mert éjfélkor már aludni szeretnék...

most igen zavaros voltam, de egyrészt nagyon sietve írtam,másrészt fáradt vagyok...és egyébként is elég zavarosak a gondolatok a fejemben...

Volt egyszer egy csapat

Nem hittem volna, hogy ma írni fogok...-tekintve bokros teendőimet:P. Persz szokás szerint unom magam, megint nem tudok mit kezdeni az időmmel, tanuláshoz egyáltalán nincs kedvem, de nem hinném, hogy olyan sokat kéne:D holnapra. Komolyan mondom, kitörölném azt a napot az életemből, amikor Mokka figyelmeztetett erre a kénére...,annyira hihetetlneül idegesítő! Nem tudok semmit sem élvezni, mert ott az az örökös kéne..., tegnap is csak azt figyeltem a darabban, hogy hány kéne volt benne...,utálom,és nem bírok leszokni.:S
Na mindegy... Szóval tegnap voltunk Volt egyszer egy csapaton. Be kell vallanom, én pozitívan csalódtam! Jó,oké, hogy a Csilla mondta, hogy nagyon jó, de azért nem hittem volna, hogy egy fociról szóló darab nekem tetszhet. Sajnos rajtam kívül senki sem volt oda érte, sőt eléggé leócsárolták, meg mondták, hogy ócska,nyálas showműsor-szerű. Nekem pedig ez volt az elmúlt két évem legjobb színházi élménye, ezért különösen örültem. Talán épp azért, mert elég rossz érzéseim kezdtek lenni a színházzal kapcsolatban, hiszen eddig bármilyen darabot láttam, a közelébe sem értek. Már kezdtem azt hinni, hogy az egész színház nem azt jelenti, mint régen, és már sosem lesz az a sajátos hangulata..., mert hiába volt "nézhető" a Szépség és a szörnyeteg, a Revans, A mester és Margarita...(A senákról inkább ne beszéljünk), a Te édes de jó vagy, légy más!, igazából egyik sem okozott katarzist. Talán az elmúlt két évben ezeket a darabokat láttam, meg persze a S.Ö.R.-t, ami azért kivételt képez:). Egyszóval hosszú idő óta a tegnapi volt az első, igazi, szó szoros értelmében vett katarzisom. Igazán nagyon-nagyon tetszett a zene is (amit apuék szintén leoltottak). Talán az ágyjelenet tetszett a legkevésbé, mert tényleg kicsit túlreagálták, és így nem volt hiteles, meg a Chicago-koppintás börtönjelenet..., Mary alakjában volt valami enyhén idegesítő fontoskodás/anyáskodás, ami lehet a színésznő miatt is-Nádasi Veronika. Örülök, hogy Gallusz Nikivel láttam, meglepően sokkal jobban áll neki a musical, mint a könnyűzene. Greg nagyon cuki volt, szívem csücske:), alias Nagy Lóránt, na meg Daniel-Szemenyei János:)). Nagyon tetszett a befejezés is, a focilabda aranycikeszként:-), ja és a visszaemlékezős jelenetek,mikor Danielt térden lőtték, meg persze a csapat!Szerintem nagyon jól megcsinálták. A kedvenc jelenetem pedig, amikor a katolikusok és protestánsok együtt énekelnek, olyan megható volt. Egyébként többször elérzékenyültem a darab során. Azért is nagyon jó, mert kicsit megismerhetjük az akkori ír történelmi helyzetet, és bele tudjuk élni magunkat. Egyszóval igazán örülök, hogy megnézhettem, nagy élmény volt!
Ja, és áprilisra van jegyünk a Fantomra, na arra is kiváncsi leszek, nagyon sokat hallotam már róla.
Na lassan mennem kell, mert a matekházim sehol, és pakolnom kell, aztán indulás.
Még pár dolgot, mert ezt már máskor szerintem nem írom le:
Na jó, egyszerűen képtelen vagyok írni a Flóráról. Mintha valami mumus lenne, vagy nem tudom, de mikor odáig jutok, hogy leírom, nem megy, valamitől félek...Félek bevallani az érzéseimet? Olyan zavaros minden... Tényleg egész szerdán erről beszéltünk Zsófival, még angolon is mellé ültem...,mondjuk úgy felkavart(?), megdöbbentett(?), elgondolkodtatott(?), megváltoztatott? amiket mondott. Sajnos nem tudok vele túl sok mindent kezdeni, hiszen épp ezt beszéltük JoZsóval, hogy Zsófinak egyszerűen nem lehet mondani semmi rosszat, őszintén, mert támadásnak veszi, és így sosem tudom elmondani róla a véleményem, nagyon megsértődne. Azért próbálnék valahogy, de nem merem. Ez az új ügye is....! Olyan tipikusan Zsófis..., erre mondhatnék száz példát..., a javaslatai, hogy legyek bejárós, a Zsuzsi-féle ajándékvásárlási megoldás, hogy elmegy a suliból, ha Gyuszi marad..., a levél magyarázása...,mind-mind ezt bizonyítják. Szóval tegnap délelőtt,"elfoglalt" voltam msn-en...,és rám kattint, h valami fontosar meg kell beszélnie velem...Először nem vettem észre, aztán írja, hogy nagyon fontos lett volna, de ha nem vagyok itt, elmegy... Mintha érződött volna a betűin át a szomorúság/kétségbeesés...Aztán gyorsan írtam neki, hogy mondja L. Huh, kicsit kiakasztott...Azt hittem, megint felvagdosta az ereit..., de Hál'istennek nem. Szegény, azért remélem nem viseli meg ennyire ez az egész, jobban örülnék neki, ha csak rájátszana, és remélem így van...
Uh, lehet, hogy olyat írtam, amit nem kellett volna...
Mostmár úgyis mennem kell...

A pillanat él, a jelen, soha nem élsz, ha akkor nem.

Ez Piet Hein, dán költő verséből való...,persze gondolom, a fordítás nem teljesen adja vissza az eredetit. Még a téli szünetben babonázott meg A narancsos lány, s ez a részlet is Jostein Gaarder legújabb történetében olvasható. Nekem nagyon tetszett ez a könyv, maga az ötlet is , a filozófiai kérdések, annak ellenére, hogy ezt is többféleképpen lehetett értelmezni.Egyesek szerint gyerekeknek szóló, finom lírával átszőtt történet, ezt alátámasztja, hogy az Animus kiadó adta ki,mások szerint filozófiai mű. Mindenesetre elhatároztam, hogy nyáron mindenképpen elolvasom a Sofie világát, persze A gyűrűk ura mellett,amit már időtlen idők óta tervezek.
Tekintve, hogy láttam a Narnia krónikáit, és az egyáltalán nem tetszett annyira, nem tudom, mit várjak A gyűrűk urától, lehet, hogy nem az én stílusom. A héten viszont volt egy álmom ezzel kapcsolatban, a vonaton olvastam A gyűrűk urát, és teljesen le voltam nyűgözve. Tényleg mindenképp el szeretném olvasni, mert ha olyan varázslatos világba visz el, mint a Harry Potter, akkor tényleg csodálatos napokat, heteket köszönhetek majd neki. Egyébként a szünetben elolvastam még a legújabb Dan Brown-bestsellert, A megtévesztés fokát, s mint a többi brilliáns és izgalmas könyve, ez is nagyon jó,letehetetlen krimi volt. Tényleg igaz, hogy vannak sztereotípiák,amiktől egyszerűen képtelen megszabadulni,és néha eléggé egysíkú a történet...,de ettől függetlenül élvezhető és megdöbbentő. Mondjuk mostmár talán kicsit elvetette a sulykot ezzel a teljesen abszurd Pickering-választással, de megbocsátható neki, hiszen szinte evidens, hogy egy krimiben az ésszerűség,logikus végkifejlet és a befogadóra gyakorolt hatás, megdöbbentés közül ez utóbbi a megfelelőbb választás. Ja, és a karácsonyomat igazából még le sem írtam...Csak annyit,hogy nagyon sok szép ajándékot kaptam,köztük rengeteg könyvet, ami érdekes, hogy ugye 22-én voltunk apuék koncertjén,és ott mondott egy lány egy verset,ami nagyon megtetszett nekem, erre az anyutól kapott verseskötetem egyik legelső verseként szerepelt. Ez a könyv a Föl a szívvel... Az istenkereső József Attila. Megint előjön a telepátia,hiszen egy csomót filóztam,hogy anyunak ne a Szántó Judit:Napló és visszaemlékezését vegyem-e meg,ami új kiadásban jelent meg nagyon sok gyönyrű verssel. Végül neki egy Szabó Magda-könyvet vettem '56-ról, a Mózes egy,huszonkettőt.
Most beírom ide azt a verset,mivel az utóbbi időben nagyon sokat gondolkodtam,vitatkoztam vallásról,hitről...,és még teljes az identitászavar....Ez nagyon kifejező szerintem:


József Attila:Keserű nekifohászkodás

Gyere Úristen, nézd meg, itt vagyok -
Tudom előtted el nem sáppadok.

Azt, amit adtál - megvan épen - vedd el!
'sz csak hitegettem magam a Neveddel.

Te oly erős vagy - gondolsz egyet s van,
De nékem kínos a bizonytalan.

Vagy nem is adtál - én véltem bolondul,
Hogy számon élet-szöllő mustja csordul.

Ne haragudj hát, Isten, nem hiszek,
De nyakamban száz kétséget viszek.

Szeress nagyon, hogyan, tudod Te jól azt,
Mint Nap havat, amit magába olvaszt.
Vagy üss agyon hát, csak törődj velem
S én nem kérdem, hogy nincs-e kegyelem.

Oda adom a vérem is, ha kéred.
- Mily furcsa az, hogy Néked nincs is véred!

Te jól tudsz engem, sorsom is tudod,
De vedd el tőlem a talentumod.

Vagy mért faragtál énbelőlem Embert,
Kit Bölcseséged gyávasággal megvert?!

Tudom, előtted el nem sáppadok -
Gyere Úristen, nézz meg - itt vagyok!

1922. júl.

Ez önmagáért beszél...

Most pedig Thorton Wildertől olvasom a Szent Lajos király hídja című kisregényt, Zsuzsival láttuk kedden az Urániában, és elhatároztam, hogy el kell olvasnom. Véletlenül épp megtaláltam lent,ami igen nagy csodának számít...

Nem túl meglepő módon most következika blog konvencionális eleme, az eseménynapló...
Megint nem túl hosszan, mert egyrészt most abszolút nem vagyok kreatív, másrészt nemsokára megyünk Pestre..., megnézzük a Volt egyszer egy csapatot, már nagyon kiváncsi vagyok.

Tehát a szünetről dióhéjban: Nagyon gyorsan eltelt.:( Az utolsó itthon töltött napokban leszakadt az a nagy hó,és alig lehetett közlekedni. Egy délután találkoztam Diussal, nem olyan sokat beszélgettünk, aztán este mentünk Karolinékhoz. Jó volt, csak ketten voltak otthon, néha olyan jó lenne elbeszélgetni vele...Hazafelé annyira csodálatos volt a szállingózó hóban. Másnap indultunk Mátrafüredre, még megálltunk Pesten... Az a pár nap aztán már tényleg csak pihenéssel telt, de jól esett..., átlumpoltuk:D az egészet... Mindennap csak úsztunk és szaunáztunk, egyszer jakuzziztunk is, egész délelőttöket meg estéket töltöttünk a klubhelyiségben billiárdozással, csocsózással, meg römizéssel. Sokat sétáltunk, meg ettünk macokot...Nagyon-nagyon jó volt a Hot Jazz Band koncertje...,őszintén örülök, hogy elmehettem, előtte kicsit a Mom Parkban kávézgattunk...Hihetetlen élmény volt 30-án este...,imádom a jazz-t, csak pozitívumot tudok mondani. Tegnap mesélte Zsuzsi, hogy ő meg a barátja díszítették fel az egészet, rakták fel a lufikat, ami nagyon jó ötlet volt. A táncosok is profik voltak..., a Jazzmánia Big Band, kicsit az énekesnő merevségét leszámítva hihetetlenül jó volt...,főleg a Flinstones:). Zsuzsi iszonyúan tehetséges, szerintem ő volt a legjobb (és ezt most minden részrehajlás nélkül:), természetes volt, nem látszott rajta, hogy nagyon izgulna, elő tudta adni magát..., hihetetlen, hogy mit képes kihozni abból a hangszerből...,teljesen bámulatba ejtett. Kicsit el is szégyelltem magam, hogy mikor fogok én ennek akár a közelébe érni is. Mindenesetre nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy tőle tanulhatok, és nagyon szeretem az óráit. Külön pozitívum volt egyébként a koncerten, hogy láttam Csermely Pétert is:), tök jó, hogy ő is szereti az ilyen zenét. Szóval nagyon-nagyon élveztem/élveztük, full exakatarzis volt:D.
A szilveszter úgymond nyugisan telt, a vacsora isteni volt..., a tánc kevésbé...,de azért hangulatos volt, kaptam nagyon kedves sms-eket, amiknek igazán örültem:). A legjobb a tűzijáték volt, egyébként is nagyon-nagyon imádom, ez pedig kifejezetten lenyűgöző volt. Ja igen, még délután voltunk egy szépségszalonban, olyan kis hangulatos volt,tökre élveztük...Haj,smink,testfestés, minden..., meg az egésznek a hangulata.
A tombolán anyu nyert egy órát, Bátyóék meg egy hosszú hétvégét az Avarban..., utána még kicsit táncoltunk, majd elmentünk sétálni,már fél öt körül lefeküdtünk. Az év első napja is eltelt,voltunk újévi misén, megint ott volt a jófej kántor:).
Még ki sem pihentem magam, és máris kezdődött a suli. Az előtte való éjjel Flóráéknál aludtam, mintegy keretet adva a téli szünetnek. Ja igen, akkor délelőtt néztük meg anyuval a Narniát. Mondanom sem kell, hogy a sulira semmit nem készültem, este kinyomtattam a Mc Donald's anyagát,és egyszer átnéztem, meg is látszott a másnapi előadáson:S. Fél tizenkettő fele, mikor már majdnem ott voltam, hogy na jó, elmegyek aludni..., a Beu felhívott,és iszonyúan megszívatott, hihetetlenül beparáztam...,és végig féltem, h mi van ha nem kamuzik...,de aztán elég jól elbeszélgettünk.
Hát, a Flóráról megint nem szeretnék írni..., majd talán valamikor az egészet tisztázom, újra... Szünetben azt hittem, hogy elrendeztem, és már képes vagyok tovább lépni, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy korántsem így van. Az egész szerdai napom ennek a jegyében telt, Zsófival rengeteget beszéltünk róla, amit majd szeretnék kifejteni. Ez megváltoztatta Anyolról kialakított véleményem, és kicsit mintha csalódtam is volna Zsófiban, de szerintem nem ez a jó szó. Hosszú lenne most leírni, de majd talán valamikor. Szerencsére megkérdeztem JoZsót is-meg nem mellékesen Lillát és Beát-, persze nem azt mondom, hogy megnyugtattak, de örülök, hogy sikerült beszélnem velük is.
Akkor most itt az emlékeztetőm, hogy miről szeretnék legközelebb írni: természetesen az egész, TöZsó,Anyol, a "kapcsolat" Flórával, Anna, JoZsó, Lilla, Bea, vélemények, jó-vagy rosszindulat, mi vezérel, agyag...
Azt hiszem, ezek a legfontosabbak, persze ezeket csak én értem, bár kétésges, hogy addigra nem felejtem-e el.

A hét a csábulás hete volt, szinte mindennap elcsábultunk, a Stexben Mokkára:P, az oktogoni palacsintázóba etc.
Tegnap este megnéztem a Közelebb című filmet..., mit ne mondjak érdekes volt,örülök hogy láttam. Valóban hamis szerintem, de az alakítások nagyon jók voltak, a zene mesteri...

Nem tudok többet írni...,remélem, képes leszek folytatni, mikor nem szorít ennyire az idő..., majd a Volt egyszer egy csapatról is beszámolok.