Puthya blogja

a blogot akkor kezdtem, mikor kiderült, hogy van egy nővérem, azóta írom...viszonylag soxor.Változó, egyszer fenn, egyszer lenn! C'est la vie. :)

szombat, január 07, 2006

A pillanat él, a jelen, soha nem élsz, ha akkor nem.

Ez Piet Hein, dán költő verséből való...,persze gondolom, a fordítás nem teljesen adja vissza az eredetit. Még a téli szünetben babonázott meg A narancsos lány, s ez a részlet is Jostein Gaarder legújabb történetében olvasható. Nekem nagyon tetszett ez a könyv, maga az ötlet is , a filozófiai kérdések, annak ellenére, hogy ezt is többféleképpen lehetett értelmezni.Egyesek szerint gyerekeknek szóló, finom lírával átszőtt történet, ezt alátámasztja, hogy az Animus kiadó adta ki,mások szerint filozófiai mű. Mindenesetre elhatároztam, hogy nyáron mindenképpen elolvasom a Sofie világát, persze A gyűrűk ura mellett,amit már időtlen idők óta tervezek.
Tekintve, hogy láttam a Narnia krónikáit, és az egyáltalán nem tetszett annyira, nem tudom, mit várjak A gyűrűk urától, lehet, hogy nem az én stílusom. A héten viszont volt egy álmom ezzel kapcsolatban, a vonaton olvastam A gyűrűk urát, és teljesen le voltam nyűgözve. Tényleg mindenképp el szeretném olvasni, mert ha olyan varázslatos világba visz el, mint a Harry Potter, akkor tényleg csodálatos napokat, heteket köszönhetek majd neki. Egyébként a szünetben elolvastam még a legújabb Dan Brown-bestsellert, A megtévesztés fokát, s mint a többi brilliáns és izgalmas könyve, ez is nagyon jó,letehetetlen krimi volt. Tényleg igaz, hogy vannak sztereotípiák,amiktől egyszerűen képtelen megszabadulni,és néha eléggé egysíkú a történet...,de ettől függetlenül élvezhető és megdöbbentő. Mondjuk mostmár talán kicsit elvetette a sulykot ezzel a teljesen abszurd Pickering-választással, de megbocsátható neki, hiszen szinte evidens, hogy egy krimiben az ésszerűség,logikus végkifejlet és a befogadóra gyakorolt hatás, megdöbbentés közül ez utóbbi a megfelelőbb választás. Ja, és a karácsonyomat igazából még le sem írtam...Csak annyit,hogy nagyon sok szép ajándékot kaptam,köztük rengeteg könyvet, ami érdekes, hogy ugye 22-én voltunk apuék koncertjén,és ott mondott egy lány egy verset,ami nagyon megtetszett nekem, erre az anyutól kapott verseskötetem egyik legelső verseként szerepelt. Ez a könyv a Föl a szívvel... Az istenkereső József Attila. Megint előjön a telepátia,hiszen egy csomót filóztam,hogy anyunak ne a Szántó Judit:Napló és visszaemlékezését vegyem-e meg,ami új kiadásban jelent meg nagyon sok gyönyrű verssel. Végül neki egy Szabó Magda-könyvet vettem '56-ról, a Mózes egy,huszonkettőt.
Most beírom ide azt a verset,mivel az utóbbi időben nagyon sokat gondolkodtam,vitatkoztam vallásról,hitről...,és még teljes az identitászavar....Ez nagyon kifejező szerintem:


József Attila:Keserű nekifohászkodás

Gyere Úristen, nézd meg, itt vagyok -
Tudom előtted el nem sáppadok.

Azt, amit adtál - megvan épen - vedd el!
'sz csak hitegettem magam a Neveddel.

Te oly erős vagy - gondolsz egyet s van,
De nékem kínos a bizonytalan.

Vagy nem is adtál - én véltem bolondul,
Hogy számon élet-szöllő mustja csordul.

Ne haragudj hát, Isten, nem hiszek,
De nyakamban száz kétséget viszek.

Szeress nagyon, hogyan, tudod Te jól azt,
Mint Nap havat, amit magába olvaszt.
Vagy üss agyon hát, csak törődj velem
S én nem kérdem, hogy nincs-e kegyelem.

Oda adom a vérem is, ha kéred.
- Mily furcsa az, hogy Néked nincs is véred!

Te jól tudsz engem, sorsom is tudod,
De vedd el tőlem a talentumod.

Vagy mért faragtál énbelőlem Embert,
Kit Bölcseséged gyávasággal megvert?!

Tudom, előtted el nem sáppadok -
Gyere Úristen, nézz meg - itt vagyok!

1922. júl.

Ez önmagáért beszél...

Most pedig Thorton Wildertől olvasom a Szent Lajos király hídja című kisregényt, Zsuzsival láttuk kedden az Urániában, és elhatároztam, hogy el kell olvasnom. Véletlenül épp megtaláltam lent,ami igen nagy csodának számít...

Nem túl meglepő módon most következika blog konvencionális eleme, az eseménynapló...
Megint nem túl hosszan, mert egyrészt most abszolút nem vagyok kreatív, másrészt nemsokára megyünk Pestre..., megnézzük a Volt egyszer egy csapatot, már nagyon kiváncsi vagyok.

Tehát a szünetről dióhéjban: Nagyon gyorsan eltelt.:( Az utolsó itthon töltött napokban leszakadt az a nagy hó,és alig lehetett közlekedni. Egy délután találkoztam Diussal, nem olyan sokat beszélgettünk, aztán este mentünk Karolinékhoz. Jó volt, csak ketten voltak otthon, néha olyan jó lenne elbeszélgetni vele...Hazafelé annyira csodálatos volt a szállingózó hóban. Másnap indultunk Mátrafüredre, még megálltunk Pesten... Az a pár nap aztán már tényleg csak pihenéssel telt, de jól esett..., átlumpoltuk:D az egészet... Mindennap csak úsztunk és szaunáztunk, egyszer jakuzziztunk is, egész délelőttöket meg estéket töltöttünk a klubhelyiségben billiárdozással, csocsózással, meg römizéssel. Sokat sétáltunk, meg ettünk macokot...Nagyon-nagyon jó volt a Hot Jazz Band koncertje...,őszintén örülök, hogy elmehettem, előtte kicsit a Mom Parkban kávézgattunk...Hihetetlen élmény volt 30-án este...,imádom a jazz-t, csak pozitívumot tudok mondani. Tegnap mesélte Zsuzsi, hogy ő meg a barátja díszítették fel az egészet, rakták fel a lufikat, ami nagyon jó ötlet volt. A táncosok is profik voltak..., a Jazzmánia Big Band, kicsit az énekesnő merevségét leszámítva hihetetlenül jó volt...,főleg a Flinstones:). Zsuzsi iszonyúan tehetséges, szerintem ő volt a legjobb (és ezt most minden részrehajlás nélkül:), természetes volt, nem látszott rajta, hogy nagyon izgulna, elő tudta adni magát..., hihetetlen, hogy mit képes kihozni abból a hangszerből...,teljesen bámulatba ejtett. Kicsit el is szégyelltem magam, hogy mikor fogok én ennek akár a közelébe érni is. Mindenesetre nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy tőle tanulhatok, és nagyon szeretem az óráit. Külön pozitívum volt egyébként a koncerten, hogy láttam Csermely Pétert is:), tök jó, hogy ő is szereti az ilyen zenét. Szóval nagyon-nagyon élveztem/élveztük, full exakatarzis volt:D.
A szilveszter úgymond nyugisan telt, a vacsora isteni volt..., a tánc kevésbé...,de azért hangulatos volt, kaptam nagyon kedves sms-eket, amiknek igazán örültem:). A legjobb a tűzijáték volt, egyébként is nagyon-nagyon imádom, ez pedig kifejezetten lenyűgöző volt. Ja igen, még délután voltunk egy szépségszalonban, olyan kis hangulatos volt,tökre élveztük...Haj,smink,testfestés, minden..., meg az egésznek a hangulata.
A tombolán anyu nyert egy órát, Bátyóék meg egy hosszú hétvégét az Avarban..., utána még kicsit táncoltunk, majd elmentünk sétálni,már fél öt körül lefeküdtünk. Az év első napja is eltelt,voltunk újévi misén, megint ott volt a jófej kántor:).
Még ki sem pihentem magam, és máris kezdődött a suli. Az előtte való éjjel Flóráéknál aludtam, mintegy keretet adva a téli szünetnek. Ja igen, akkor délelőtt néztük meg anyuval a Narniát. Mondanom sem kell, hogy a sulira semmit nem készültem, este kinyomtattam a Mc Donald's anyagát,és egyszer átnéztem, meg is látszott a másnapi előadáson:S. Fél tizenkettő fele, mikor már majdnem ott voltam, hogy na jó, elmegyek aludni..., a Beu felhívott,és iszonyúan megszívatott, hihetetlenül beparáztam...,és végig féltem, h mi van ha nem kamuzik...,de aztán elég jól elbeszélgettünk.
Hát, a Flóráról megint nem szeretnék írni..., majd talán valamikor az egészet tisztázom, újra... Szünetben azt hittem, hogy elrendeztem, és már képes vagyok tovább lépni, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy korántsem így van. Az egész szerdai napom ennek a jegyében telt, Zsófival rengeteget beszéltünk róla, amit majd szeretnék kifejteni. Ez megváltoztatta Anyolról kialakított véleményem, és kicsit mintha csalódtam is volna Zsófiban, de szerintem nem ez a jó szó. Hosszú lenne most leírni, de majd talán valamikor. Szerencsére megkérdeztem JoZsót is-meg nem mellékesen Lillát és Beát-, persze nem azt mondom, hogy megnyugtattak, de örülök, hogy sikerült beszélnem velük is.
Akkor most itt az emlékeztetőm, hogy miről szeretnék legközelebb írni: természetesen az egész, TöZsó,Anyol, a "kapcsolat" Flórával, Anna, JoZsó, Lilla, Bea, vélemények, jó-vagy rosszindulat, mi vezérel, agyag...
Azt hiszem, ezek a legfontosabbak, persze ezeket csak én értem, bár kétésges, hogy addigra nem felejtem-e el.

A hét a csábulás hete volt, szinte mindennap elcsábultunk, a Stexben Mokkára:P, az oktogoni palacsintázóba etc.
Tegnap este megnéztem a Közelebb című filmet..., mit ne mondjak érdekes volt,örülök hogy láttam. Valóban hamis szerintem, de az alakítások nagyon jók voltak, a zene mesteri...

Nem tudok többet írni...,remélem, képes leszek folytatni, mikor nem szorít ennyire az idő..., majd a Volt egyszer egy csapatról is beszámolok.