I'm so glad...

A tegnapi zavar után újra itt!:) bár nem frissen és üdén, hiszen kialudni nem tudtam magam, de boldogan!:) Elengedtek!:) (jaj, de sok a smiley, majd redukálom;)
Meg beszéltem a Diával is, és elhatároztam, hogyha hív a Jocó, talizom vele, végülis veszíteni nem veszíthetek...De!pár órát az életemből...
Azért szerintem természetes, hogy Flóra miatt sokkal jobban örülök, h elengedtek, egyrészt azért, m Jocó aranyos, de rohadtul nem az ideálom, mondjuk, ha úgy nézne ki, mint a Dávid (uh, bocs, h vele példállódzom, de sztem ő az utolsó jó pasi, akit láttam...) na mindegy. Azért már kezd normalizálódni a helyzet,m Dávid sztem akkor is tetszene, ha egyáltalán semmi köze nem lenne Flórához, egyébként is jó pasi. Persze nem mindenki tetszik, aki a Flórával járt, pl. Norbi qvára nem jó pasi...ezzel leg Dius is egyetért.
Na, megint felesleges dolgokról rizsázom, pedig megint rohadt kevés időm van..., ja, elhatároztam, h legkésőbb tizenegykor lefekszem, mert pótolnom kell a sok kimaradt alvást, nahát ehhez 55kor ki kellene kapcsolnom a gépet, úgyhogy van alig húsz percem. Ennyi idő alatt pedig nem fognak eszembe jutni a lényeges dolgok.
Igen, ha minden igaz, holnap kimegyek mamáékhoz, megint sétálgatások, nosztalgia, és persze az az öröm-érzet, mint mindig Zamárdiban:). Ja, és két napig megint net nélkül... Ezek szerint legközelebb a szülinapomon/szülinapunkon tudok felrakni bejegyzést, de nem tudom, hogy akkor lesz-e időm. Azért akármilyen jól is sikerül a szülinapom, a napján, csak a családdal, remélem a pénteki jobb lesz. Tudom, vannak furcsa rigolyáim meg mániáim, de ezzel együtt vagyok én. Nem próbálom görcsösen levetkőzni, mert mindenkinek vannak, ezzel együtt szép az élet. Hát milyen lenne a világ, ha minden embernek csak jó tulajdonságai lennének? Ja, úgy örülök, h a Dia megfogalmazta, h szerinte a Flóra milyen mély, és egyáltalán nem felszínes. Jó, hogy ő is így gondolja, és még mindig nem tudom elhinni, mennyire szerencsés vagyok...Nem lehet minden tökéletes, de boldog vagyok, h ilyen nővérem van, a húgomnak is örülök:), és hogy ilyen barátaim vannak. Azért a Dia túl sok jót lát az emberekben, mondjuk anyura ő is elég mérges, joggal...(mmint miattam, merthogy neki nem ártott....) De azért egyszer volt egy ilyen beszólása, h szerinte a Flóra anyukája mennyire kedves meg jót akar, ezt az is mutatja, hogy mennyire őszinte, mert ceruzával írta a levelet, úgy az igazi.-hát azt hittem eldobom az agyam. Azért Zsóék ilyen szempontból reálisabbak és egyetértenek velem. Próbálok tenni az ellen, hogy hálás legyek neki, ismerve a körülményeket-teszem hozzá ismerve a körülményeket egy ember-apu-szempontjából, ami azért elég negatív érzelmi töltetű- de azért akármennyire is próbálok objektív lenni, tudom, hogy nem neki kell hálásnak lennem, hanem a Sorsnak. Mint ahogy azt is tudom, hogy a rokonainkat nem mi választjuk, és nem tehetünk ellene semmit. Ezért jó, hogy minél több ilyen idézetet olvasok, mi örökre testvérek maradunk, akármi is történik, és ezt nekem nagyon megnyugtató tudnom.Ezt a két idézetet most találtam az Exley ajándékkönyvemben: *"A saját utunkat járjuk, sok tekintetben olyan különbözőek vagyunk- mégis olyan sok a közös bennünk- a példaképek, az ősök, az élmények, a családi viccek, a családi szokások, a bánat és az öröm emlékei, a titkok. Mi fél szavakból is megértjük egymást. Néha elmosolyodunk, vagy felsóhajtunk és azt mondjuk,- csak ő képes ilyesmire. Könnyű, láthatatlan láncszemek kötnek össze bennünket- erősebbek mint az acél, elpusztíthatatlanok."* *" Olyan közös emlékeink vannak melyekről senki más nem tud. Közös bánat lappang bennünk, melyet senki más nem élt meg. És titkos kincsként őrizzük az élet közös, örömteli pillanatait. Az életünk összekapcsolódik."*
Hát igen, már megint túlléptem a megengedett időkeretet.:S
Tudom, hogy most is az lesz, mint mindig. Befekszem az ágyba gondolkodni, és eszembe jut egy csomó értékes gondolat, amit megint elfelejtettem beírni.Még mindig úgy látom, van értelme az írásnak. Ma megnéztem a Jack&Sarah c. filmet, nosztalgia rulz:)).
Sajna tényleg befejezem, az utóbbi időben nincsenek túl jó gondolataim.
Néhány dologban akkor is hasonlítunk, belülről. Én észreveszem, néhány tulajdonságomat felfedezem benne.

Talán majd ha lesz valami fontos, írok.

by